Zavart arckifejezések kísérték útjukat és a morajló étteremben értetlen kérdések keltek szárnyra:
– Végülis csinos…de egy ilyen pasihoz?!
– Ezerszer jobb nőt is megkaphatna…ki érti?!
– Hogy lehet ilyen „ronda“ felesége?!

Csak néhány a valljuk be igencsak gyakran megfogalmazott rosszindulatú kérdésből, melyek „vetélytársak” között elhangzanak hasonló szituációban. Pedig gyakran szó sincs „ronda” nőről…

Csupán a külcsín elegendő egy tartalmas és boldog párkapcsolathoz?!

Huszonévesen még a külsőt hajszoljuk, aztán jönnek a csalódások, a felismerések és fontosabbá válik a tartalom. A vonzerő összetett dolog. Kisugárzás, gondolatiság, világnézet, stílus mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy az első benyomás szikrája után kialakult kémia tartós vonzalommá lesz vagy csupán futó kalandban tetőzik…

Te például milyen stílusú férfiakhoz vonzódsz?

Egy izgalmas stíluskommunikációs kísérletre invitállak:

Egy pillanatra verd ki a fejedből az ellentétek vonzzák egymás nagy igazságát és futtass a fejedben egy gyorskeresést:

• Kik azok a férfiak, akik megmozgatnak benned valamit?!
• Mit viselnek?
• Milyen a stílusuk: extravagáns, sportosan elegáns, kicsit eklektikus vagy amolyan letisztult, már-már minimalista? Élsz-halsz az öltönyös férfiakért, vagy a picit lezserebb farmer zakó kombináció a gyengéd?
• Milyen az a nő, akit el tudsz mellette képzelni?
• Milyen stílusú nőt keres az a férfi, akit te választanál?

És most légy őszinte… Álmaid férfija, ha rád néz kit lát?

A legfontosabb, hogy miközben a herceget kutatod felismerd, akit keresel az egyben te magad vagy. A decens üzletember, a bohém hippi, a vagány rocker… valójában önmagad világképének, nézeteidnek: stílusodnak a leképezése. Ha eddig bátortalan voltál milyen is a nő, aki benned lakozik játssz el a gondolattal, milyen is az a férfi aki benned él?!

Aztán már csak egy dolgod van:

mit sem törődve a rosszakarókkal szerelmesen belékarolni. Egyszerűn csak tudd, hogy te az a nő vagy, akit lélegzet visszafojtva kísérnek a tekintetek. Egyetlen rossz szó vagy kérdés nélkül, elismerően – miközben ő büszke mosollyal vezet a vacsoraasztalhoz.

Ha most csak pár perced van ugorj a számodra fontos fejezethez:

» Mi a baj a fast fashion-nel?
» Ki készítette a ruhámat?
» Szükséges-e a mainstream márkák bojkottja?
» Hogyan legyen tudatos/etikus gardróbunk?

Hogyan lett a divat, a kapitalizmus kedvenc gyermeke?

Az öltözködés önkifejező szerepe és így a divat története egészen az őskorig nyúlik, de ne menjünk most ennyire messzire. Elég, ha a 19. század végére ugrunk egy gyors áttekintés erejéig. A nők stabilabb és függetlenebb életmódjának köszönhetően ugyanis ekkor kezdtek el a divatipar határai kiszélesedni, elindultak az első divatmagazinok és a szabók is egyre bátrabban bántak fantáziájukkal. A szabóság a díszítés művészetévé vált: megszületett az „haute couture” (franciául „magas szabászat”). Lépésről-lépésre lekerültek a fűzők és helyettük egy szempillantás alatt az Art Deco egzotikus vonalai ölelték, hangsúlyozták a női alakot.

Divatházak, szezonok, szériák

Az I. világháború végeztével az 1920-as évek nagy változást hoztak, elérkeztünk a klasszikus divatipari modell kialakulásának gyökereihez, akkoriban kezdték el bontogatni szárnyaikat a stílus nagyjai, mint például Coco Chanel, Jeanne Lanvin vagy Salvatore Ferragamo… Az elkövetkezendő időkben a nagy divatházak megalapozták és tartották is a sokáig azt a klasszikus két (esetleg négy) szezonos gyártási modellt, mely alapvetően tavaszi/nyári (Spring/Summer) és őszi/téli (Autumn/Winter) kreációkból építkezett. Mindezt sem a II. világháborút követő szériagyártás, sem az őrületes sebességgel fejlődő különböző gyártási technológiák, de még Hollywood Aranykora sem tudta felülírni.

Varrógép mögül a trendek közé

A high fashion és luxusmárkák kora virágzott: a francia és olasz divat egymás után ontotta magából a neves tervezőket és mester műveiket. Ám az egyedi darabokat, a luxusviseletet nem mindenki tudta megfizetni. A konfekció korában, akik divatra vágytak maguk ragadtak tűt, cérnát és szorgosan kopírozták a divatlapok hasábjait saját ruhásszekrényükbe. Jól emlékszem a polgári lakás nappalijában kiterített, filctollal körbe rajzolt Burda szabásmintákra.  Elegáns szoknyácskák és blúzok elevenedtek meg a varrógép alatt, amit aztán büszkén viselt nagymamám a konfekcióról vásárló kolléganői csodálatára.

Az egyre növekvő igény és az átalakult világpolitikai helyzet egyszercsak lehetővé tette, hogy a márkák csendben átkússzanak az országhatárokon és a ruhaipar szép lassan vezető iparággá nőtte ki magát.

A szingli mozgalom idejére a karrier hajszától állandó időhiányban küzdő nők többé már nem ültek varrógép mögé. Praktikusabb megoldások után kutattak. A világ utcáinak kifutóin színes magassarkúban egyensúlyoztak a trendek között, egyik ruhaüzletből a másikba.

A társadalom divatéhsége falási rohammal tört a világra, elképesztő versenyt okozva a kínálati oldalon. A „megoldás” Észak-Amerikából érkezett, a textilgyártók érdekvédelmi képviselete, annak érdekében, hogy gyorsabban kielégíthessék a fogyasztói igényeket elképesztő sebességre kapcsolt és megalkotta „fast fashion”-ként (magyarul gyors divat) elhíresült modellt, amely olyannyira működőképesnek bizonyult, hogy a mai napig meghatározza a ruhagyártást.

Mi a baj a fast fashion-nel?

A megfizethető divat óriásai (Inditex, H&M, Mango..), mind a fast fashion modell szerint működnek. Szemet gyönyörködtető kínálattal kápráztatják el a nagyérdeműt – évente cirka 50 kollekcióval. A hagyományos 2 szezonos, klasszikus modell során egy-egy ruhakollekciót hónapokig tartó tervezési folyamat előz meg, majd az egyes öltözékeket aprólékos munkával alkotják meg.

A fast fashion ezzel szemben 40-50 mini szezonra épít és minden egyes szezonhoz külön kollekciót terveznek, gyártanak, majd értékesítenek világszerte! Ez nem kevesebbet jelent mint, hogy a tervező asztalról – amely gyakran az elismert divatházak kifutói mellől skiccelve lopott másolat és annak mutációja – mindössze 15 nap alatt már kész termék születik, ami alig néhány héten belül megérkezik a boltokba is.

A legkülönbözőbb értékesítési technikákkal, színes-szagos kirakatokkal, akciókkal végül gátlástalanul alacsony áron vásárolhatjuk meg a divat hétköznapi relikviáit… Azt gondolhatnánk jöhet a happy end: a cégek profithoz, a világ szegényebb országaiban munkához, mi pedig elérhető áron új, divatos ruhához jutunk. Mindenki nyer. Vagy mégsem!?

Az összeomlás

A retail világ könnyed díszletei mögött 2013. áprilisában, Bangladesben óriási robajjal, összeomlott a 8 emeletes Rana Plaza ruhagyár komplexum. Konstrukciós hiba miatt. Egyik pillanatról a másikra.

A katasztrófa 1 134 ember halálát okozta, további 2500 szenvedett súlyos sérülést és többszáz embert nyilvánítottak eltűntnek.

A történtek után, nagyító alá került divatipar kénytelen- kelletlen kiteregette a szennyesét. A textilipari dolgozók veszélyes munkakörülményei, megszámlálhatatlan túlórái és alacsony fizetése nem maradhatott többé tabu.

A lakosság nagy része még mindig nem tudja, hogy az emberi és a környezetvédelmi visszaélések mindennaposak a divat- és textiliparban. A fast fashion cégóriások diktálta őrületes tempó, gyakran csak kizsákmányoló módon tud megvalósulni.

Elsőre azt gondolhatnánk, ez az óriási tragédia gyökereiben rázta meg a textilipart, azonban a divatipar ugyanebben az évben addigi legjövedelmezőbb évét zárta világszerte.

Azért lassan mégis elindult a változás, mert ahogyan a ruhagyár monstrum alatt megnyílt a föld és ezreket temetett maga alá, napvilágott látott:

a „fast fashion” gyártási modell a legkevésbé sem fenntartható.

Sőt, a tempó, amit diktál olyan fékevesztett, hogy az utóbbi évtizedben hiába a filléres kiárusítások, a kereslet nem képes felszívni a legyártott mennyiséget, már nem környezetszennyezés a legnyobb probléma, hanem a túltermelés. Gondolhatnánk azt is, de hát ezt könnyűszerrel megoldhatjuk. Adjuk a szegényeknek a felesleget, de az igazság az, hogy nincs annyi rászoruló a világon, mint amekkora a túltermelés.

Ki készítette a ruhámat?

A fast fashion gyártási lánc átláthatatlan útvesztő. Gyakran maguk a márkák sincsenek tisztában azzal, hogy honnan származik az alapanyag. Amíg a profit szépen növekszik miért érdekelné őket a tárgyaló asztal mögül, hogy hol és milyen körülmények, gyártó, beszállító áll egy-egy munkafolyamat, ruhakollekció elkészítése mögött.

A bangladesi tragédia óta a fenntartható divat a különböző környezetszennyező technológiák visszaszorítása mellett, a gyártási lánc és a textilipar átláthatóságának fontosságát is jelenti.

Eddig a ruháinkról nem kérdeztünk. Elég volt egy influencer fotója az instan, a megbízható reklámarc az óriásplakáton és a „baráti” ár…

Ezzel az egyszerű kérdéssel indítva a vásárlók és a márkák közötti párbeszédet, Carry Somers, a Fashion Revolution nemzetközi divatforradalom társalapítója azt vallja: az átláthatóság az első lépés a márkák meggyőzésében, annak érdekében, hogy felelősséget vállaljanak a gyártási láncaikban biztosított munkakörülményekért.

Made in…

Banglades, Kína, Thaiföld, India után Észak-Afrika is felkerült az olcsó munkaerőt, alacsony adót és laza szabályrendszert kínáló piacra. Köztük nem ritkán az egyes részfolyamatokat megosztva, átláthatatlan és lekövethetetlen úton és őrületes sebességgel mozog az alapanyag, míg valahol a világ egyik pontján megszületik a kész termék.

Persze ott a címke: Made in Thailand, Made in China vagy Bangladesh… De ezek az országok valójában egy bonyolult labirintus végállomásai.

2017. óta Magyarország is csatlakozott a mozgalomhoz. Minden évben, a Rana Plaza tragédiájának évfordulójának hetében, a #whomademyclothes gyűjtőhashtag használatával az Instagramon te is részese lehetsz a divatforradalomnak.

Szükséges-e a mainstream márkák bojkottja?

A fenntarthatóság szexi, a tudatosság trendi lett.  De mit tehetünk mi „mezei”, jószándékú, fast fashion fogyasztók?  Hiszen Magyarországon nincsen igazán sok tervező. A helyben készült designer darabokat pedig sokszor olyan áron mérik, hogy abból inkább nyaralunk egyet a Balatonon all inclusive. Egyszóval a gazdasági helyzet miatt, az átlag magyarnak jóval szűkebb a mozgástere. Főleg akkor, ha nem vagyunk odáig a vintage darabokért.

Mindenkinek szíve-joga nemet mondani a turkálóra.

Személy szerint magam is a turi-kerülők táborát gyarapítom és nem rosszallásból, lekicsinylésből – hiszen igencsak pénztárcabarát megoldás volna onnan öltözködni. De egyszerűen nem tudok túrni… Sokadik nekifutásra sem. Akadnak barátnőim, akik valóságos kincsekre bukkannak ilyenkor – ráadásul tényleg szemtelenül olcsón. Én viszont csak lapozgatom, nézegetem a végtelen ruhasorokat és nem jön az ihlet.

Adott a kérdés: mi marad nekünk, gyarló fast fashion „rajongóknak”, ha etikusan és fenntarthatóan szeretnénk öltözködni?

Áltathatjuk magunkat, hogy kedvenc márkánk évek óta büszkén hirdeti környezettudatos technológiáit, hogy a farmerünk, a pólónk újrahasznosított netán biopamutból készül. De a valóság az, hogy ilyen mennyiségű szériagyártás semmilyen formában nem környezetkímélő, maximum mérsékeltebben szennyező.

Aki ismer, jól tudja, hogy évekig nem csak a divat szeretete, hanem munkaviszony is fűzött a ruhakereskedelem nagy neveihez. Erről majd talán egy másik posztban írok. Mindenesetre nagyjából el lehet képzelni, a gardróbom hány százaléka származik pl. a H&M-ből, Inditex boltokból…

Nos nagyjából 99-100%.  Rosszul érzem-e magam emiatt? Igen, a valósággal szembesülve mindenképp – de eszembe sem jut megválni tőlük. Helyette megpróbálom kimaxolni a fast fashion ruháim élettertamát.
Ami azért nem kevés erőfesztés egy olyan világban, ahol mindent úgy készítenek, hogy tönkremenjen minél hamarabb. De nincs más út, máskülönben belefulladunk a szemétbe.  

Lassan egy éve már, hogy 3 hetet tölthettem a világ másik felén, Ausztráliában. A természet közelsége, érintetlensége, de leginkább a helyiek hozzáállása környezetükhöz – nem túlzás – örökre megváltoztatott. Pillanatok alatt a tudatos életmód felé fordította figyelmemet.

Nem sokkal ezután már Szentesi Réka divatszociológus, a Mod’Art International Hungary divatiskola divatmenedzsment szakának vezetőjének előadásán ültem Fast Fashion – Slow fashion témában… majd pár hónapra rá magam mögött hagytam a fast fashion karriert.

Réka szerint a jó gardróbhoz önszeretet és önismeret szükséges.

A tudatos gardrób nem a karcsúbb, dögösebb, vagányabb énüknek készül, hanem hordható, egymással jól variálható és általunk szeretett ruhadarabokból építkezik.

Hogyan legyen tudatos/etikus gardróbunk?

3 lehetőséget, ha úgy tetszik három fenntartható divatlépést hoztam.

1. A harmincas szabály

A legegyszerűbb módszer, a tudatos gardrób első lépcsője, amit bárki könnyedén elsajátíthat. Livia Firth a fenntartható divat egyik legismertebb nagykövete tette ismertté. A hölgy nevéhez fűződik a True Cost nevű dokumentumfilm – amit ha még nem láttál, ideje megnézni, lentebb a sokkoló előzetes. Ezek után már csak mellesleg említem meg, hogy Colin Firth (igen, Mark Darcy) felesége.

Na de vissza a harmincas szabályhoz, ami mindössze annyi:
mielőtt megvásárolsz egy új ruhát, tedd fel a kérdést:

viselnéd-e legalább harmincszor?

Ha a válasz igen, akkor nyugodt szívvel megveheted. Máris jelentősen tudatosabb és fenntarthatóbb lesz gardróbod.

Nos elégedetten nyugtázhatom, hogy ezt a szabályt igencsak kimaxoltam az utóbbi években. Leginkább ugyanis, általam csak „játszósként” emlegetett ruhadarabokat variáltam aktuálisan üzletbelsők átépítésekor, kirakatrendezéskor vagy épp kutyasétáltatáshoz.

De persze, ha a szekrény mélyére nézek, van olyan alkalmi ruhám, amit még soha nem viseltem – bele kellene fogyni. Viszont olyan is akad, amit még főiskolás koromból őrzök, ami akárhogy is nézem, már egy évtized.

2. Az 5 etikus divatkövető elv

Ha a harmincas szabály, már készség szinten benne van a zsigereinkben. Jöhet a következő szint, divatkövetés a fenntarthatóság jegyében.

Nézzük meg mit tanácsolnak a rutinosabbak:

1. Óvd és kezeld gondosan meglévő ruhadarabjaidat. Mosd és vasald a címkén látható előírások szerint, így sokáig hordhatod majd kedvenc öltözékeidet.
2. Vásárolj kevesebbet és válassz jobban. Csak olyan darabokat vegyél, amelyek 100%-ban tetszenek és már a próbafülkében is kényelmes és biztosan hordani fogod. Gondold végig: illik-e a szerzemény meglévő ruhatáradba, tudod-e kombinálni?
3. Válassz minőségi, hosszú ideig hordható ruhákat pl. vásárolj magyar tervezőktől. Egy-egy ilyen gondosan készített designer darab sokkal időtálóbb.
4. Vásárolj használtruha, second-hand üzletekből.
   Akinek van hozzá érzéke némi szerencsével fillérekért juthat egyedi és designer holmikhoz.
5. Támogass vásárlásoddal etikus márkákat.
   Keress olyan márkákat melyek gyártási lánca lekövethető pl. újrahasznosított anyagokból kreálnak új ruhát.

Valahogy mindig volt bennem egy furcsa fenntartás a drágább holmikkal kapcsolatban. Annak ellenére, hogy fotózásokról nagyon jól ismerem egy tervezői darab milyen magas minőségben készül a fast fashion termékekhez képest. Az anyaguk már tapintásra is teljesen más a megmunkálás precizitása pedig csaknem megszólal, ahogy magadra öltöd. Arról nem beszélve, messziről látni, ha valaki nem egy tucatblúzt, hanem minőséget visel.

Korábban mindig azt mondtam, ha milliomos lennék sem adnék ki tízezreket egy-egy ruhadarabért. Inkább költeném jótékony célokra vagy mondjuk utazásra… De az idők változnak és mióta a fenntarthatóság is szempont más szemmel nézek a magasabb minőségű és ezért drágább ruhákra.

Tulajdonképpen vágyom rá, hogy ne üssön agyon a szikrázó viszkóz. De a pamutnak eladott póló se nézzen ki úgy frissen vasalva, mint amivel előző nap felmostam a lakást…

Úgyhogy, ha kérdeznétek,
most azt mondanám közelebb járok egy magasabb minőségi mércével épített kapszulagardrób felé, mint egy újabb
„gyorsan valami olcsót” shopping körúthoz.

3. Kapszula gardrób

Minden jó gardrób legnagyobb erénye az időtlen stílus és a minőség – a tudatos gardróbé különösen.

Stylistként mindig is személyes kedvencem volt, ha valaki arra kért rakjunk össze számára egy kapszula gardróbot. Viszont valahogy magamban sosem éreztem az erőt hozzá, hogy lekorlátozzam a lehetőségeimet…

Kapszula gardrób azoknak való, akik:

• már nem a kísérletezgetésről szól az öltözködésük
• az életformájuk nem követeli meg, hogy több helyzetben, más-mást stílust képviselve jelenjenek meg.
• pontosan meg tudják fogalmazni stílusukat
• tisztában vannak alkatukkal, színeikkel

A módszer tulajdonképpen az egymáshoz illő ruhadarabok kombinálását jelenti, kulcsdarabokat párosítva szezonális kiegészítőkkel. Ha fast fashion darabokból rakunk össze kapszulát, nagy lépéssel előrébb vagyunk a tudatosság felé. Azonban az igazi csavar, ha etikus forrásból vásárolt termékekből építünk ruhatárat.

A kapszula összetett téma, itt most részleteiben nem térek ki rá.

Terveim szerint külön poszt érkezik és kapcsolódó workshoppal is készülök Nektek!

Merre tovább? – teszem fel magamnak is a kérdést:

A ruhatáram mindig is a klasszikus divatiskolát követte, alapvetően két szezonra épül: hideg és meleg időnek megfelelő darabokkal. Viszont szerettem szárnyalni a trendekkel, válogatni és váltogatni a stílusokat éppen aktuális hangulatomnak megfelelően. Bevallom példul tipikus példája voltam annak, aki 3x annyi ruhát csomagol, mint ahány napra elutazik.

Egy-egy szezonon belül a legkülönbözőbb színű, stílusú, fazonú szerzeményeket kombináltam és csak 3 aranyszabály volt, hogy

• egy héten belül kétszer hasonló outfit ne legyen rajtam,
• ha valakivel munkán kívül találkoztam igyekeztem visszaemlékezni, hogy a legutóbbi alkalommal mit viseltem, még véletlenül se vegyem fel ugyanazt
• mindig más és más szettben indultam bulizni és randizni

Mostanra egyrészt a fenntarthatóságtól vezérelve, másrészt talán az évek eredményeképp alábbhagyott a hektikusság. Egyre inkább hajlok rá, hogy engedek a kihívásnak, belevetem magam és megalkotom az én kis kapszuláimat

Mit is jelent a fenntartható életmód?

Sok-sok mítosz és fogalom kering manapság a köztudatban, amelyet a fenntarthatósággal azonosítanak. Rendkívül összetett, de dióhéjban ugyanúgy része a környezetvédelem, mint a gazdasági és társadalmi fejlődés. Ezek együttes jelenléte a garancia arra, hogy méltányos, mindenki (emberek, és a bolygó minden élőlénye) számára elviselhető és élhető folyamatok zajlanak. Fenntarthatóságról, csak akkor beszélhetünk, ha mindezek együtt, egyszerre teljesülnek.

7 milliárd ember gondolja úgy, hogy

„én kevés vagyok a változáshoz”

A mai kor embere a legkülönbözőbb helyzetekben képes elhitetni magával, hogy cselekedetei, a tettek, amelyeket a mindennapokban véghez visz, nem vezetnek eredményre. Nincs ez másként a fenntarthatósággal sem.

Legyen szó egy ásványvíz megvásárlásáról műanyag palackban, amely aztán a szemétben végzi vagy épp’ a boltban vehető nejlonzacskók használata helyett mindig magunknál hordani egy-két bevásárlótáskát – látszólag egyik sincs befolyással az óceánokban úszó szemétszigetekre, a klímaváltozásra, az éhező gyerekekre a világ másik felén. Pedig minden döntésünknek súlya van, némelyiknek akkora, hogy a világ beleremeg – szó szerint.

A fenntarthatóság közös ügyünk

Rengeteg apróságnak tűnő dolgot építhetünk be a mindennapok rutinjába, amelyekkel óriási lépéseket tehetünk egy fenntartható jövőért. Márpedig változtatni kell, mindannyiunknak. Nem csak a cégóriások és a kormányok feladata, hanem minden egyes emberé. Sokszor elfelejtjük, de nagyon igaz a mondás: nem apáinktól örököltük a Földet, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Felelősséggel tartozunk érte.

Megtenni az első lépéseket a tudatos életmód felé hasonló érzés, mint leugrani egy szikláról.  Egy részed retteg, halogat, tele vagy kétségekkel, hogy egyáltalán jó ötlet ez az egész. Saját magadat is megkérdőjelezed, képes vagy-e rá? Aztán végül meghozod a döntést és abban a pillanatban rájössz, hogy ez életed legnagyszerűbb tapasztalatainak egyike.

Hiszem, hogy a fenntarthatóság lehet szexi.

Azzal, hogy odafigyelünk környezetünkre és tudatosan élünk nem kell feladni a stílusos életvitelt és átadni magunkat a kopott nihilizmusnak.

Hiszem, hogy lehet egy gardrób egyszerre átgondoltan felépített és sikkes. Lehet egy háztartás egyszerre fenntartható, környezetbarát és közben végtelenül otthonos és dizájnos.

Hiszek az apró lépések erejében, az életformában, amely nem a lemondásokról szól, hanem a tudatos döntésekről, ahol a mindennapok apró részleteiben bújik meg a tudatosság.

A Style of Smile egyet jelent a stílussal, az önfeledtséggel azonban olyan ismérvekkel is kiegészül, mint a fenntarthatóság és tudatosság. 

A folytatásban a legtündéribb színésznők és a legszexibb pixie cut-ok következnek

Rövid frizura – az új trend

Jennifer Lawrence

Michelle Williams

Halle Berry

Charlize Theron

Ginnifer Goodwin

Anne Hatheway

.. nos, Te kipróbálnád a rövid hajat?

—

Ha tetszett a bejegyzés, köszönjük, ha megosztod másokkal is. További inspirációért,

plusz tartalmakért kövess bennünket Facebook oldalunkon is, melyet ide kattintva érhetsz el.

A NŐ ÉS A KÁVÉ EGYKOR ÉS MA…

1925

ZaSu Pitts – 1934

Marion Brash, 1953

Deborah Kerr and Glynis Johns – 1944

Jayne Mansfield – 1956

Marilyn Monroe – 1956

Audrey Hepburn as Holly Golightly – 1961

Catherine Deneuve – 1967

1970

Goldie Hawn – 1971

Stephanie Seymour – 1999

Gwyneth Paltrow – 2005

Sarah Jessica Parker as Carrie Bradshaw – 2006

Rachel Zoe – 2013

Képek: marieclaire.com

—-

Ha tetszett a bejegyzés, köszönjük, ha megosztod másokkal is. További inspirációért, plusz tartalmakért kövess bennünket Facebook oldalunkon is, melyet ide kattintva érhetsz el.

1. Esküvő egy egzotikus szigeten…
– az ezüst-jodidos manővernél némileg olcsóbban megúszhatjátok / uticéltól függően „cirka” 3-5-10 millióból / és az esetek többségében be is jön, de azért itt is marad némi esély, hogy trópusi hőség helyett trópusi vihar támad…

2. Esküvő esernyővel…
– ha kisebb a ceremóniára szánt összeg vagy épp’ szeretnétek megosztani a nagy pillanatot a családdal és barátokkal is, de nem szeretnétek, hogy az időjárás elrontsa a nagy napot, egyszerű és praktikus megoldás esernyővel és tereptől függően gumicsizmával készülni a násznép számára.

Tudtad? Bár bizonyított, hogy kémiai úton beavatkozni az időjárási folyamatokba veszélyes és káros a környezetre, elismerten használták már a 2008-as pekingi olimpián, valamint Katalin hercegné és Vilmos herceg esküvőjén is.

Ne felejtsétek, ez csak víz

Igaz, hogy az eső is lehet romantikus?!

Mára mondhatni klisé-számba megy a jelenet, amint a lány könnyektől elhomályosult szemmel kibontja a türkiz szalaggal átkötött dobozt, hogy meghatva elrebegjen egy igent a csillogó kő fölött…

Ez most valami új és friss, valami nem várt… pláne annak tükrében, hogy a képen látható férfiak egyike sem modell, „csupán egy átlagos” New York-ban élő pár, akik hamarosan összekötik az életüket – még nevüket sem hozták nyilvánosságra.

„A mai világban igencsak rögös út vezet a házasságig, az igaz szerelem a legkülönbözőbb törénetekben születhet meg…  a Tiffany gyűrű az első mondat a történetben, amelyet  a párok együtt írnak, amivel elkezdik felépíteni kivételes, bensőséges közös életüket – ez az üzenet amelyet a kampánnyal szeretnénk elmondani.” – mondta a koncepcióról Linda Buckley a Tiffany & Co. PR igazgatója.

Talán eljön az idő, amikor  az ehhez hasonló kampányok már nem mennek hírértékbe, amikor a meleg kapcsolatok nem a „hajtűdobálás” és „parádézó tömeg” fogalmakat idézik a köztudatba. Sajnos egyelőre nem tartunk itt, de kíváncsian várjuk, mely a Tiffany & Co. – hoz hasonló véleményvezér márkák tűzik majd zászlajukra a melegjogokat….

Koós Petra

—

Ha tetszett a bejegyzés, köszönjük, ha megosztod másokkal is. További inspirációért, plusz tartalmakért kövess bennünket Facebook oldalunkon is, melyet ide kattintva érhetsz el, vagy látogasd meg weboldalunkat:

Összeállította: Koós Petra

—

Ha tetszett a bejegyzés, köszönjük, ha megosztod másokkal is. További inspirációért,

plusz tartalmakért kövess bennünket Facebook oldalunkon is, melyet ide kattintva érhetsz el

vagy látogasd meg weboldalunkat:

Rendkívül izgalmas játék és ahogy mondják, mára teljesen felcserélődtek a szerepek.

Addig amíg nagyanyáink korában még az volt a természetes, hogy a hölgynek büszkének kellett lenni és bizonyítani visszafogottan,  szépsége mellett megvannak azok az erények is mely lehetővé teszik számára, hogy egy életreszóló kapcsolatot kössön,  addig ma a hölgyeknek kell meghódítani a férfit és tanubizonyságot tenni arról,  az anyagi biztonság mellett elsősorban a személyiségük a fontos.

Ugyanakkor mégis csak egy ördögi kör: hiszen egy nő mindig az erőt keresi a férfiben és ha nem is tudatosan, de mindenképpen az erő szimbólumává válik az a férfi, aki képes megküzdeni az anyagi világ akadályaival, aki már bizonyított élete folyamán többször is.

Aki jó döntések sorozatát hozta, melynek köszönhetően egzisztenciálisan ott tart ahol. Érdekes azonban, hogy a „pénz csinálás” művészete mennyire nem intelligencia kérdése. Valakinek vagy van hozzá affinitása vagy nincs.

Hihetetlen azoknak a száma, akik bizony nem kifejezetten tartoznak az intelligensebb kategóriába és lám-lám sokuk egyedül is éli  életét, hiába állnak mögötte  bankók milliói.

Csak, hogy végképp ne legyen egyszerű: a nők túlnyomórésze a nagyon okos, túlképzett, állandóan az agyi kapacitását fitogtató pasiktól is menekül.

Így a kérdés örök: Vajon mi is kell a nőnek?

A recept pedig végtelenül egyszerűnek tűnik.

A gyakorlatias, pörgő agyú, gondolkodású férfi, aki egyszerűen csak az élet természetes és járulékos részének gondolja az anyagi javakat és nem arra használja, hogy pörögjön a nő előtt, mint egy bazári majom – ezzel palástolva egyéb hiányosságait..

Kérdés,  vajon valóban igaz-e az a tézis, miszerint minden a nőnek, a nőkért történik és a ők kényszerítik a férfiakat az örökös hajszolásba, természetellenes viselkedésbe, vagy ez szimplán egyéniség, beállítottság  kérdése ?!

 Jeremiás Katalin

]]> https://www.styleofsmile.com/style/men/korunk-pasija-mi-kell-a-nonek/feed/ 0 6120 https://www.styleofsmile.com/style/meresz-osz-te-melyik-osszeallitast-viselned/ https://www.styleofsmile.com/style/meresz-osz-te-melyik-osszeallitast-viselned/#respond Mon, 17 Nov 2014 22:27:12 +0000 https://thesmileissue.cafeblog.hu/?p=6040 A rozsdás őszt lassan felváltja a fakó tél… mi pedig a hűvös, kedvetlen reggeleken óvatlanul is a szürke árnyalatit részesítjük előnyben. De mi lenne ha kivételesen egy kis színt vinnénk a fekete-fehér világba?! Zanita  a fiatal, ám máris világhírű fotós koncepciója: helyezzük a vidámságot fókuszba. Élettelteli, néha egyenesen meghökkentő kreációkra vadászik… a divat heteken pedig ezekből bizony bőven akad. Figyelem a most következő képsorok garantáltan felkavarnak

Te melyik összeállítást viselnéd?

Ha tetszett a bejegyzés, köszönjük, ha megosztod másokkal is. További inspirációért, plusz tartalmakért kövess bennünket Facebook oldalunkon is, melyet ide kattintva érhetsz el, vagy látogasd meg weboldalunkat: www.styleofsmile.com